Everybody goes to Hollywood

Nem csak Magyarországról, de egész Európából mindenki az amerikai álmot kergeti. Ez amúgy is elég nyilvánvaló, de az általam megkérdezett, zenével foglalkozó emberek 75%-a rávágta, hogy igen, Amerika a cél. Miért igyekszik mindenki Los Angelesbe? Vagy ha – egyelőre – nem a tengerentúlra, akkor csak el az országból. Amilyen gyorsan, csak lehet.

Hogy miért? A válasz egyszerű. Nézzünk csak körül Magyarországon. Milyen lehetőségek vannak itt? Vagy eladja magát az ember, és akkor befut egy szánalmas, karriernek nem nevezhető valamit, amivel megszedi magát, hogy ne kelljen szűkölködnie, vagy küzd, megy az árral szemben, tisztességesen, igazi zenét adva a hallgatóságnak, de esetleg az éhhalál fenyegeti. Azoknak a zenészeknek, akiknek nincsenek megfelelő kapcsolataik, nincs lehetőségük fellépni, klipet készíteni, és egyáltalán eljuttatni az emberekhez a zenéjüket. Elcsépelt, de mégis igaz: a pénz nagy úr. Akinek pedig nincs pénze, az megfosztatik minden támogatástól.

Na de, hogy akkor miért a kivándorlás a megoldás? Azért, mert külföldön, ha nem is sokkal jobb a helyzet, mint itt, mégis nagyobb a lehetőségek tárháza, és jobban meg vannak becsülve azok a zenészek, akik nem azzal szereznek hírnevet, hogy eladják magukat, hanem a tehetségükkel. Nyilván, más országokban is el lehet adni magunkat, de aki ezt nem teszi meg, azt képesek értékelni, nem úgy, mint idehaza.

Hát, ez a rejtély is megoldva!

Julie

Lady Gaga koncert, egy hasonlóan tehetséges művész szemével

 Másfél héttel ezelőtt hazánkban adott koncertet Lady Gaga. az élményeiről Cinthia Dictatort kérdeztem.

Hogy tetszett a koncert?
  Cinthya Dictator: Nem tudom pontosan, hogy a koncert fogalmát írta át, vagy nem is koncertet láttam. Akkora hihetetlen és fantasztikus show-t csinált. Inkább színháznak nevezném!
Az összes koncert élményem eltörpült Gaga előadása mellet. Mint minőségben és mennyisében is. Hihetetlen látvány világot teremett! A díszlet és a ruha költemények rendszeresen változtak. Több kisfilmet is levetítettek az átállásoknál ami elgondolkoztató és nagyon hatásos volt.

Milyen volt Gaga előadása?
C.D.: Gaga előadása fantasztikus volt! Hihetetlennek tartottam, hogy egy ilyen pici törékeny nő, hogy tud egy ilyen komoly műsort ennyire igényesen végig csinálni! Gondolok itt koreográfiára és énektudásra is.
Úgy gondolom, ezt a műsort mindenkinek meg kellet volna néznie. Szerintem hatalmasot változott volna a "Gaga ellenesek" véleménye is.

Mi az, ami a legjobban, és a legkevésbé tetszett a koncertben?
C.D.: Minden elfogultság nélkül jelenthetem ki, hogy nem volt olyan dolog ami ne tetszett volna a koncerten!
Már az is nagyon erősen imponált, hogy a koncert előtti várakozásban Michael Jackson CD-t játszottak. Úgy gondolom Gaga ezzel Michael előtt tisztelgett. Nem lehet össze hasonlítani a két embert, de szerintem igényességben, maximalizmusban és alázatba Gaga hasonló úton halad!
Nem tudok kiemelni semmit, mert a díszlettől a ruhákon át az éneken, koreográfián, táncosokon keresztül minden 150%-os volt!

Mit gondolsz, megkapta a közönség, amiért fizetett?
C.D.: Amikor piacra dobták a jegyeket drágának találtam.
De a show után mégis azt éreztem, megérte! Az egész produkció nagyon is megdolgozott ezért a pénzért. És talán azt mondanám nem a Lady Gaga koncert volt drága hanem a többi koncert nem éri meg az árát. Átlag koncert jegy 15000 forint, Gaga nem 5000 forinttal volt jobb!
Gondoljuk csak Katy Perry 45 perces "ízelítőjére"… ég és föld a kettő. De most bárkivel összehasonlíthattam volna.

Legközelebb is elmennél egy Lady Gaga koncertre?
C.D.: Igen! Nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy a következő turnén mivel rukkol elő! Remélem lesz még rá lehetőségem, hogy lássam!

 Julie

Rock n Roll, Milánó...

Hm, hát hol is kezdjem?!

Röpke milánói látogatásom alatt Julie-val, ez volt az a hely, ami egyből megragadott és a szívembe zárta magát. Ehhez a helyhez hasonlót még sehol sem láttam. Az első dolog, ami már az utcáról megragadja az emberek figyelmét az ablaküvegre festett zenekaros képek. Már ezek is jelzik, hogy nem csak egy átlagos rock klubról van szó. Aztán ahogy belép az ember, teljesen ledöbben a látványtól, ami elé tárul. Minden egyes falról temérdek számú zenekaros kép, újságcikk és plakát figyel ránk. Rendkívül változatos képek ezek, de nagy többségben a ’70-es, ’80-as és ’90-es évek zenészei néznek vissza ránk róluk. A felső szinten található egy hatalmas bárpult tetején idézetekkel, például az AC/DC-től és más zenekaroktól. Maga a pult rész darabokra tört tükörből áll, ami nagyon illik a hangulathoz. A padlóban mindenfelé pengetők vannak szétszórva, a falak és a plafon találkozásánál gitárok és dobbőrök sorakoznak. Az ablakok mentén végig asztalok találhatók, melyeket kedv szerint alakíthatnak az emberek, attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb társasággal vannak. Az emberek szórakozását szolgálja a 3 plazma TV is, amin többnyire videoklipeket adnak. Ha viszont éppen a hazai foci csapat - az Inter - játszik, akkor nesze neked r’n’r! Zene kikapcsol, tudósítás hangerő felvesz és mindenki a képernyőre tapad. Szintén a felső szinten található a mellékhelyiség, ami 11 pontot kap egy 10-es skálán, mert nem csak, hogy nagy és van WC-papír, de rendkívül tiszta is, valamint egy zuhanyzó is található benne.

         Az alsó szintre egy szuper meredek lépcső vezet, tehát nem ajánlatos sok alkoholt fogyasztania annak, aki oda le, vagy onnan fel akar kerülni. Az alagsorban található a színpad. Nem mondhatnám, hogy egy nagy színpadról van szó, de szerintem pontosan megy a helyhez. Tökéletesen beleillik a képbe. A klubnak saját hangosítási rendszere is van, ami például a kezdő zenekarok esetében jól jöhet. Itt is rogyásig ki vannak dekorálva a falak mindenféle zenészekkel és zenekarokkal, idézetekkel. A 3 TV idelent is megvan, a bárpulttal együtt.

         Ami még fontos volt számomra, hogy nem csak itallal szolgáltak ki, hanem konyha is működik a klubban. A hamburgerektől kezdve a T-Bone steak-en át mindenféle finomságot lehet rendelni, szóval tökéletes hely egy jó vacsorára is.

         Na és akkor jöjjön a zene. Itt tényleg mindig ZENE szól! Teljesen mindegy, hogy mikor mész be a klubba, mindig igazi zene fog fogadni, ha csak épp nem focimeccs. Sok koncertre is ellátogathatunk, ha megnézzük a programfüzetet. Igen itt még programfüzet is van a következő hónap koncertjeivel, minden asztalon. Ami meglepetés volt, hogy külföldi zenekarok is tiszteletüket szokták tenni a Rock ’N’ Roll-ban. Aztán engedjétek meg, hogy megemlítsem a Rock ’N’ Roll Band-et akik a klub házi zenekara és általában kedd esténként szórakoztatják a közönséget. De ez még mind semmi, mert Milánóban olyan is van, ami nálunk nincs! (Illetve van, csak sajnos nem nagyon működik.) Ott viszont igazi jammelős bulikat tart a RNR Band. Ők eljátszanak 2 számot, utána pedig bárki, aki kedvet kap, beszállhat a zenélésbe. Nem is kell kétszer mondani a közönségnek, öregek fiatalok egyaránt jól szórakoznak és örömüket lelik az együtt zenélésben.

         Utolsó pontként szeretném kiemelni, hogy Olaszországban tilos a dohányzás zárt helyiségben! A Rock ’N’ Roll-ban is tilos a dohányzás természetesen és legnagyobb meglepetésemre, a legnagyobb rocker fogta a kabátját, kiment a zuhogó esőbe és rágyújtott! (Próbálnánk csak meg itthon közölni valakivel, hogy tilos belső térben rágyújtani…)

         Summa summárum, azt hiszem, biztos lehetek benne, hogy a Rock ’N’ Roll Club Milánó legjobb klubja. Zene, feeling, kaja, pia, rokonlelkek, koncertek, foci és kedves személyzet! Kell ennél több???

          Irány Milánó!

Gabry

Fotókiállítás

Alig több, mint egy héttel ezelőtt, életemben először elmentem egy fotókiállításra.

A helyszín, az Ötkert volt, ahol Cinthya Dictator első kiállítása nyílt meg, november 8-án, Töttös Katával karöltve, BORDERline címmel.

A hosszúkás terem mindkét oldalán a fotók és festmények sorakoztak, egyik oldalon Cinthy, másik oldalon Kata művei. Jó sok ember gyűlt össze, már jóval a megnyitó előtt, és alig várták, hogy meghallgathassák a felkonferálást, és beszélgethessenek a művészekkel.

Nekem, személy szerint Cinthya a kedvenc fotóművészem, szinte példakép. Nagyon szeretem a műveit, mert mindig lényeges mondanivalója van, és kifejező, továbbá olyan témákat választ, ami mellett nem lehet elmenni vélemény nélkül, és ezeket nagyon egyedien valósítja meg. Minden képét valami féle elmebetegség jellemzi, egy sajátos látásmód, mintha csak átutazóban lenne az emberek közt, és megpróbálná megmutatni, hogy ő mit lát.

Én őszintén nagyszerű élményekkel távoztam onnan. Aki szeretné megtekinteni a képeket, az még ezen a héten, péntekig megteheti. Szerintem érdemes beugrani, ha arra jár az ember, mert ahogy végigsétál a képek során, talán elgondolkodik olyan dolgokról, amikről alapvetően nem tenné.

Julie

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.