Budapesti klubhelyzet

… már, ha ezek megérdemlik a ’klub’ nevet. Nem tudom, lehet, nekem vannak túl nagy elvárásaim, de én egy klubot úgy képzelek el, hogy ott normális a kiszolgálás, nincs ellehetetlenítve a koncertezés, legalább elfogadható a hang- és fénytechnika, valamint nagyjából egy fajta zenei stílus hallható ott, és nem ömlesztve, minden.

Megfigyeléseim szerint, ezeknek a feltételeknek egy hely sem felel meg Budapesten.
Vegyük sorra: ha a rockon belül maradunk, akkor volt a Wigwam. Két éve még az volt a legjobb, legszínvonalasabb rock klub, ám elkezdték átalakítani, majd gazdát – és nevet is – cserélt, ezzel lesüllyedve a kezdetekhez, a nullára. Aztán, mikor újra megnyitott a Vadvirág Táncház, az is egész tisztességes volt, majd a fejükbe szállt a nemtudoménmi, és ott is elkezdett romlani a színvonal. Eleinte még tisztességes árat kértek a fellépőktől, a bevétel egésze az övék volt, lehetett egyáltalán menni, és elérni a szervezőiket. Manapság azonban már nem, hogy szervezni nem lehet, se e-mailen, se telefonon nem lehet elérni senkit tőlük, személyesen csak ígérgetnek, akinek nincsen megfelelő menlevele, az csak hétköznap, horribilis összegekért léphet fel, és úgy bánnak az emberrel, mintha mindenhatóak lennének.

Ezeken kívül vannak még kisebb klubok, de vagy a hangtechnikával, vagy az anyagiakkal, vagy a minőséggel, vagy a hozzáállással, vagy mindennel probléma van. Ezzel, pedig megint csak a magyar zenének tesznek keresztbe, és butítják el az embert, azzal, hogy már csak az agymosó szenny marad nekik, nem hogy egy jó klubkoncert.

Julie

 

Methods Of Mayhem – A Public Disservice Announcement

Vegyük most nagyító alá a Methods Of Mayhem nevű formáció legfrissebb korongját.

Mi is az a Methods Of Mayhem? Egy amerikai közhiedelem szerint nu-metal formáció, amit a Mötley Crüe legendás dobosa Tommy Lee alapított 1999-ben. A stílust illetően én nem vagyok kibékülve a nu-metal címkével, ugyanis a zenekar dalai között több rap, rock/pop és az új lemezen már electro szám is található. Véleményem szerint semmilyen címkét nem kellene rájuk aggatni, mert egy zeneileg igazán sokoldalú formációról beszélünk a Methods Of Mayhem megemlítésével.
A zenekar felállása óta több tagot is számlált, mint például TiLo, Chris Chaney, Stephen Perkins, Mix Master Mike, Marty O’Brian, Kai Marcus, Will Hunt, de a kemény magot Tommy Lee, J3 és DJ Aero alkotja.

A zenekar első albuma Methods Of Mayhem címmel debütált 1999-ben. Az érdekessége, hogy a szövegek és a dalok alapgondolata Mr. Lee börtönben való tartózkodása alatt született meg. Ezután sokáig csend vette körül a zenekart, majd több mint tíz évvel az első lemez után ismét megmutatták magukat és összedobták az A Public Disservice Announcement nevet viselő korongot, amelyen az egész világ közreműködhetett.

A zenekar összerakott 11 dalt, majd hetente egy dalt elérhetővé tettek az emberek számára. Bárki letölthette ingyen, majd felvehette a saját ötleteit és visszaküldhették a zenekarnak. Lee és a lemez producere Scott Humphrey pedig reggeltől estig hallgatták és válogatták a nekik tetsző anyagokat, majd végül belekeverték a dalokba. A CD-n fel vannak tüntetve azok, akik hozzátettek valamit a lemezhez, hogy az még jobb legyen.

Na de lássuk magát a lemezt! Mivel nem egy szokványos stílusú formációról van szó, maga a lemez sem szokványos. Előre le kell szögeznünk, hogy „Ez nem egy rock zenei album” Tommy Lee szavaival élve. Az album bulizós rock számokkal kezdődik, majd találunk rajta néhány balladisztikus és keményebb hangvételű dalt és végül dance, disco és electro vonulat zárja.


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Drunk Uncle Pete

“Mindenkinek van egy részeges Pete bácsija! Nekem is van, neked is van… Én is voltam!”

Azt hiszem, ez teljesen átfedi a dal mondanivalóját. Már a stúdiófelvételeknél is láthattuk, hogy a dal jó hangulatban készült. Ha meghallgatjuk a korong nyitószámát egy valóban részeg, bulizós rock számot kapunk szuper gitár riffekkel és a Tommy Lee féle feszes dobhangszereléssel.

 

 

Time Bomb

 

A szövege elég sötét, mert tudjuk, hogy a világnak egyszer vége lesz, de ez mégis egy reményteljes szám!”

Az album második dala zeneileg az első folytatása. Laza pop/rock szám DJ Aero elektronikus megmozdulásaival. A számhoz klipp is készült, amit ti is megnézhettek itt:

 

 

Louder

 

“Frusztráló! Olyan, mint amikor azt álmodod, hogy nem tudsz gyorsan szaladni és ordítanál, hogy – Mi a fasz? – és semmi nem jön ki a torkodon. Na ez a Louder!”

Ez a szám már egy kicsit lírikusabb stílus az első kettőhöz képest, mégis ad valami löketet. Már első hallgatásra is olyan, mint amikor egy full sötét közegből megindulunk a hang és a fény irányába, mert hangosabban és fényesebben, tisztábban akarjuk azt hallani, látni.

 

 

Fight Song

 

„Ez a szám úgy hangzik, mint egy verekedős dal!”

 

 

Milyen igaz! Az első másodpercektől kezdve tökéletesen illene akár egy utcai verekedés menetére. Hangos, ugyanakkor vannak benne lassabb részek, ami egy verekedés erőgyűjtő részét tökéletesen lefesti. Bármilyen kemény és durva szám, szerintem elég erotikus és szexuális töltetű ahhoz, hogy egy vad ágyjelenetet is elképzelhessünk alá.

 

 

Blame

 

„Azt mondani, hogy –Sajnálom! – nem túl személyes…”

A korong első melodikus hangzású száma. Néha mindenkinek szüksége van egy lélegzetvételnyi időre, egy kis űrre, hogy rájöjjön, mi kell neki. Sokszor vagyunk úgy, hogy szeretnénk megváltoztatni a tegnapot, de mivel erre nincsen lehetőség, minden megy tovább a maga útján…

 

 

2 Ways

 

„ Ez csak egy klassz szám, semmi őrült mondanivalóval!”

A Blame után a második melodikusabb track a lemezen. Valóban semmi újat nem mond, csak nyomatékosítja, hogy néha mindenki elbukik, nem járhat 2 utat az ember. Nem mondhatjuk meg másoknak mit tegyenek, legfeljebb imádkozhatunk, hogy ne velünk tegyék. J3 zúzós gitár riffjei mellé tökéletesen illik a dob szekció és a szöveg, amit Sofia Toufa ihletett.

 

 

Talk Me Off The Ledge

 

„Talán ez a kedvenc számom! Szuper kemény nóta!”

Kemény gitár riffek, feszes dob, gyilkos szöveg! Kell ennél több?

Viccen kívül, ez a szám tényleg elég sötét és kemény ahhoz, hogy az album legjobb számai közé soroljuk. Ami érdekesség, hogy a szám szövegét rengetegszer átvariálták, mielőtt megszületett a végleges forma. Talán ezért is ilyen pofonegyszerű és kiforrott a dal.

 

 

Only One

 

„Ez elég spirituális számomra!”

Hogy ez mit is jelent pontosan? A lehetőségek tárháza végtelen.

Néha úgy érezzük, utálunk mindent és mindenkit. Mégis csak egyvalakivel nem vagyunk képesek szembenézni! Na, ő az EGYETLEN!

Zeneileg ez a szám is rendben van, akár meditálni is lehetne rá. A faaprítós részeknél kiadjuk a dühünket, a „spirituális” részeknél, pedig ellazulunk.

 

 

All I Wanna Do

 

„Ez egy bolondos strippelős szám.”

Ezzel a számmal kezdődik az electro szekció a lemezen. Ez tipikusan egy olyan szám, ami bármelyik sztriptíz clubban megállja a helyét. Az album egyik legjobb dalának mondanám. A dalban közreműködött Skrillex és Sofi néhány vokálban. Ez az a szám, ami felér egy jó előjátékkel is akár!

 

 

Back To Before

 

„Visszakaptunk egy őrült remixet és azt gondoltuk – Waoh! Soha nem hallottam olyan számot, mint ez! – Ezután darabokra szedtük az egész számot és újra összeraktuk.”

Első körben ez egy lassú/közepes tempójú dalnak indult, majd miután meghallgatták az egyik visszakapott remixet, teljesen átdolgozták a számot. Az első verzió is szuper volt, de így valóban le a kalappal.

Vissza azelőttre… érték teljes múlt, értéktelen jelen… Minden múlandó, erről szól ez a szám.

 

 

Party Instructions

 

„Volt egy nagy kérdőjeles projectünk Deadmau5-szal! Tudod… WTF? Ez lett a Party Instructions!”

Ez a dal tökéletes befejezése a lemeznek. Lényegében összefoglalja az egész albumot a Drunk Uncle Pete-től a Back To Before-ig. 3 lépésben ad tanácsokat arról, hogyan bulizik egy rock sztár. Teljesen hiteles, aki végigköveti az adott pontokat, garantáltan szép állapotba kerül!

 

 

Habár az eredeti korongon csak ezek a számok szerepelnek, a Delux kiadáson még van 2 bónusz szám, most vegyük ezeket nagyító alá!

 

 

I Really Want You

Teljesen összetett szám, electrotól kezdve, a zúzós gitárokig, minden van benne. Szövegileg abszolút ellentmondásos. A vonzalom, a vágy valaki iránt, aki teljesen felforgatja az ember életét, de talán, ha megkapja az ember amit akar, akkor ez a vonzalom a semmibe lesz. Azt hiszem, erre mondják azt: Vigyázz mit kívánsz!

 

 

 

Let’s Go

Ismét egy teljesen bulizós szám. Az electro zene kedvelői biztosan imádják, egyszerűen annyi a mondanivalója, hogy gyerünk, bulizzunk, úgy ahogy senki más! Kár, hogy sokan ezt nem tudják megtenni…

 

Itt vége is ennek a lemezkritikának. All in all, összefoglalva mindent egy teljesen korrekt albumot kaptunk 10 év után. Mindenki találhat rajta neki tetsző dalt. Behatárolhatatlan az album és pontosan ez az, ami megadja a varázsát!

Gabry

 

Hangfoglalás

         Magyarország egyik legnagyobb – talán az egyetlen – hangszer és színpadi technika kiállítása minden év októberének első hetében kerül megrendezésre Budapesten, a Syma csarnokban. A rendezvény 3 napig tart, 2 helyiségben találhatunk hangszereket és mindenféle technikai dolgokat, amik egy koncerthez szükségesek. A rendezvényt különböző műsorok is színesítik, zenészek tartanak előadást a hangszerekről, fény- és hangtechnikai felszerelésekről és a felállított színpadokon rövid koncerteket is láthatunk. Emellett a legtöbb hangszert ki is próbálhatjuk.

A színvonal azonban minden évben romlik. Először 2008-ban látogattam el erre a rendezvényre, akkor az „A” és a „C” csarnok is tele volt tömve hangszerekkel és egy színpadon mentek az előadások. Akkor fergeteges élményt nyújtott számomra a dolog. Tavaly sajnos nem jutottam el, de Julie mesélt róla, hogy a 2008-ashoz képest már a 2009-es is elég szegényes értékeket mutatott fel.

A 2010 Hangfoglalás, pedig egy csalódás volt számomra. Idén már csak a „C” csarnokban voltak kiállítva a hangszerek az „A” csarnokban pedig koncertek voltak. A kiállítások száma is megcsappant a koncertek színvonala pedig nagyrészt pocsék volt. Tisztelet a kevés kivételnek.

A gazdasági válság biztosan rányomja a bélyegét erre a rendezvényre is, na de hogy ennyire szánalmas szintre süllyedjen egy 2 éve még fergeteges rendezvény színvonala, az azért már tényleg több a sok(k)nál.

Csak reménykedhetünk, hogy jövőre változik a harci helyzet, de az eddigi tapasztalat alapján erre nem sok esélyt látok.

Gabry

A bejegyzés trackback címe:

https://content.blog.hu/api/trackback/id/tr252464212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása